Gasztronómia

Az észt konyhaművészet alapvetően főleg a hús, a burgonya, valamint a halak fogyasztására épült a tengerparti és tóvidéki területeken, de napjainkra már egyéb országok konyhaművészetének erőteljesebb hatásai miatt számtalan nemzetközi ételt, illetve fogást tartalmaz, legfőképpen a környező, szomszédos országok konyháinak elemeiből. 

A hagyományos észt konyha a hidegtálakon alapult, melyek legfőképpen többféle húsételt, kolbászokat tartalmaztak, melyekhez köretként krumplisalátát, az úgy nevezett rosoljét tálalják, ami jellegzetes észt étel, hasonlóan a svéd sillsalladhoz. E saláta céklából, krumpliból és heringből áll.

A hering az észt konyhaművészet egyik nemzeti eledele, a sprotni, lepényhal, sügér és sander mellett.

Levesek nem mindig előzik meg a főfogásokat, de azért viszonylag gyakran felszolgálnak ilyeneket, melyek közül a legáltalánosabb a tyúkhúsleves, melybe az aprólékokon kívül zöldségeket is belefőznek. Leveseiket gyakran megbolondítják némi tejföllel, tejjel, vagy joghurttal. A leivasupp egy édes leves, amely fekete kenyér és alma felhasználásával készül, melyet általában tejföllel, vagy tejszínnel tálalnak és fahéjjal, valamint cukorral fűszereznek.

Az észtek majdnem minden főételükhöz rozskenyeret fogyasztanak. Éppen ezért náluk nem a hagyományos Jó étvágyat! hangzik el az asztalnál, hanem a Jätku leiba!, ami azt jelenti: Ameddig a kenyered tart!. 

Hagyományos desszertnek számít az országban a kohuke (túró rudi), a kama, valamint a kiszel, a mannavaht, a kohupiimakreem (krémtúró), valamint a kompott (kompót). A skandináv konyhából származó, eredetileg norvég perecféle kelt tésztából, esetenként kardamommal ízesítve, a kringle (észtül: kringel) szintén kedvelt utóétel.

A kali, ami az orosz kvaszhoz hasonló ital, újra népszerűvé kezd válni. Számos helyi sörfajtát lehet vásárolni. Bár nem olyan népszerű, mint a sör, azért sokféle bort is lehet vásárolni az országban. Vana Tallinn nevű gyógynövényekből készült likőrük szintén kedvelt ital. Az ország két legrégebbi sörfőzdéje az A. Le Coq (1807), valamint a Saku sörgyár (1820).

Tejtermékeik közt találhatók kefirek (észtül: hapupiim, illetve pett), tejük a piim.